Abban a tudatban, hogy idehaza gyakorlatilag „rendes” nyugati értelemben vett agytrösztök sincsenek, nemhogy egyetemisták által alapított és működtetett, diákok kutatásait, közpolitikai javaslatait tömörítő szervezetek, komoly homlokráncoláshoz vezethet a gondolat, hogy külföldön már a diák agytrösztök is gomba módjára szaporodnak. Ha egy hazai egyetemistának olyan „elvetemült” ötlete támadna, hogy bekapcsolódjon a társadalomtudományok művelésébe, idehaza legfeljebb TDK dolgozatot írhat (vagy - s ez itt a reklám helye – a Méltányossághoz jöhet gyakornoknak). Mondhatnánk azt is, bízzuk ezt a felnőttekre, a politika nem „gyerekjáték”, csakhogy Amerikából kiindulva már számos helyen működik hasonló a világon. Az egyik ilyen a European Student Think Tank, amelyet 2010-ben alapítottak azzal a céllal, hogy az Európai Unió fiatal diákjai megoszthassák tudásukat a nemzetközi politika terén, valamint közpolitikai javaslataikkal hozzájáruljanak az uniós döntéshozatalhoz. Ennek érdekében a honlapukon megjelenő blogbejegyzéseken és cikkeken túl évente szerveznek stratégiai csoportokat egy adott téma köré, a közös gondolkodás eredményét pedig elküldik az Európai Bizottságnak. Az első két stratégiai csoport 2011-ben ült össze a nacionalizmus és az európai energiapolitika kérdésében.

A jelenségnek komolyabban utánanézve kiderül, hogy nem is egyféle diák agytröszt létezik. Van olyan, amelyik egy egyetem „kapuin” belül alakult ki, ilyen például a Kings College London Think Tank, amelyik az első londoni diákok által vezetett agytröszt. A szervezet politika- és ideológiamentes, az egyetem bármely szakirányáról lehet jelentkezni, hetente hívnak meg politikusokat, szakértőket beszélgetésekre, és olyan témákkal foglalkoznak, mint a választási rendszer reformja, a Közel-Kelet vagy az ENSZ. Öt közpolitikai csoportba lehet jelentkezni: Biztonságpolitika/Diplomácia, Energetika/Környezetvédelem, Közgazdaság és Közügyek. Érdekessége, hogy az ország egyik vezető agytrösztjével, az Institute for Public Policy Research-el működnek együtt, amelyik gyakornoki és publikációs lehetőséget biztosít az érdeklődő diákoknak. Harmadik típusként említhető a neves amerikai agytröszt, a Heritage Foundation Student Virtual Think Tank-je, amelyik ugyan nem diákok által szervezett, azonban az agytröszt projektje lehetőséget nyújt arra, hogy a magukat konzervatívnak valló fiatalok videó-chaten keresztül eszmecserét folytassanak a Heritage szakértőivel, vitázzanak, és szavazzanak az internet segítségével.          

Elgondolkodtató, hogy idehaza miért nem alakul ki hasonló, vagy miért nem csatlakoznak külföldön már létező kezdeményezésekhez hazai diákok. A European Student Think Tank 2011 óta öt cikkben foglalkozott Magyarországgal, ám egynek sem magyar diák volt a szerzője, holott minden uniós tagország egyetemistája jelentkezhet. Miért nem ismerjük ezeket e lehetőségeket, és miért nincs igény hasonlóra? Az okokat valahol ott kell keresni, hogy a hazai egyetemi oktatás még mindig kevésbé interaktív, mint az angolszász rendszer, és nem ösztönöz az önálló gondolkodásra, kérdésfeltevésre. Továbbá Magyarországon nincs meg az „agytröszt kultúra” ami hídként szolgál a tudomány és a politikacsinálás között. A meglévő elemző központok sokkal inkább a napi szintű politika kommentálását végzik, így ne csodálkozzunk, ha nincs igény a diákok között, arra, hogy „másolják” a „nagyokat”. Politizálni, ha nagyon akarnak, egy sör fölött is lehet a kocsmában, nem kell ehhez szervezkedni, gondolkodni, elemzést írni. A Méltányosság azonban az „agytrösztös kultúrához” tartozónak vallva magát, mindig is igyekezett bemutatni azokat a külföldről „elleshető” jó gyakorlatokat, amelyek minden téren előmozdíthatnák Magyarországot. Ezért mutatjuk be Agytrösztfigyelő-nkben a külföldi agytrösztöket, és ennek válfajaként most a diák agytrösztöket. Ha nem tudunk az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekről, soha nem lesz hasonló idehaza. Ideje bekapcsolódni (ebben is) a világ vérkeringésébe.