A szerzőről: Szami Radics Béla, Radikális Roma Érdekképviselet Civil Mozgalom/ Nemzetközi Roma Internetes Hálózat/ Szegénység, és Társadalmi kirekesztettség Okleveles Tapasztalati Szakértője.
Annak reményében, hogy talán minket romákat is engednek beleszólni a saját sorsunk alakításába. Szeretném kifejteni a véleményemet „Romaügyi agytröszt? Nem feltétlen. Tényleges programok? Igen! Szabó Tímea vendékommentárja című írásával kapcsolatosan.” Mely írás itt olvasható:
http://polblog.postr.hu/romaugyi-agytroszt-nem-feltetlen-tenyleges-programok-igen
Előrebocsájtom, hogy Szabó Tímea kommentárjában több ponton egyetértek a képviselő asszonnyal. Jelen jegyzetemben csak azon pontokat taglalom melyekben vitatom Tímea nézeteit.
Szabó Tímea: „A Roma közösségek életét nem csak szociológiai értelemben vett hátrányos helyzetük – melyben sok nem-romával is osztoznak --, de kirekesztettségüket diszkrimináció is nehezíti. „
Szabó Tímea kommentárja a fenti sorokkal kezdődik. Nem Tímea képviselő asszony az első, sem az utolsó magyar politikus, aki így elfinomítva, a súlyos problémát eltörpítve fogalmaz. Sajnálatosnak tartom, hogy egyetlen politikus sem mondta még ki nyíltan, mit is takar magyar viszonylatban a cigánykérdés kapcsán a „kirekesztettség, és a diszkrimináció”. Sajnos Magyarországon még a roma politikusok sem merik kimondani nyíltan, hogy ez a semmitmondó megfogalmazás „kirekesztés, diszkrimináció” az nem más mint „állami, hatalmi, intézményes elnyomás a cigánysággal szemben”.
Ki kell mondanunk, hogy maga a magyar államhatalom, a mindenkori kormányok immáron majd 300 éve elnyomó politikát folytat a roma közösségek ellen. Ez vitathatatlan történelmi tény. Csoportunk több száz évre visszamenőleg a mai napig bezárólag több száz a magyarországi cigányság ellenes, a cigányságot elnyomó, marginalizáló törvényt gyűjtött össze. Terjedelménél fogva nem kívánom itt ezen törvényeket ismertetni, de bárki utána nézhet az interneten. A mai napig születnek cigányellenes törvények, csak ma már nem nevesítik őket, mint régen, de mindenki tudja, hogy a törvények a cigány közösségek elnyomása érdekében születtek meg.
Miért fontos, hogy ezt nyíltan kimondjuk, nyíltan és bátran megfogalmazzuk?
Azért, mert az egyszerű állampolgár, az ismeretek hiányában leledző többségi társadalom szinte felháborodottan teszi fel a kérdést: Miért illetik meg a cigányokat a külön jogok? Miért kivételeznek a cigányokkal?
- Nos többek között azért, mert nem is olyan régen pl. a kommunista rendszerben, még a cigányoknak külön személyi igazolványuk volt, nem tekintették őket teljes értékű magyar állampolgárnak.
- Azért mert ugyanabban a rendszerben egy kőműves cigány ember, ugyanazért a munkáért, ugyanazon szakmában kevesebb fizetést kapott, mint egy nem-cigány kőműves. Pusztán annak okán, mert cigánynak született. Mi ez, ha nem gazdasági elnyomás egy népcsoport ellen?
- Azért, mert immáron 300 éve állami hatalmi, intézményes, és társadalmi szinten törvények meghozatalának segítségével kirekesztik a cigányságot a munka, és az oktatás világából, s földrajzilag elkülönített mára elgettósodott telepeken kényszerítik élet helyett vegetálni őket.
S, oldalakon át sorolhatnánk tovább, és tovább az okokat, melyek miatt a külön jogok megilletik ezt a népet. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
Szabó Tímea képviselő asszony így folytatja: „A rendszerváltás óta a kormányzatok az elvi stratégia-alkotás szintjén e kihívásokra adott válaszok kettősségét hangsúlyozták, vagyis, hogy a „cigánykérdés” egyszerre etnikai-kulturális és szociális-gazdasági kérdés. Nem is lehet vagy-vagy választ adni. Ugyanakkor az előbbi a mi szemünkben mindenképpen a hangsúlyosabb a kettő közül.
Ha jól értelmezem, akkor a Képviselő asszony azt akarja itt mondani, hogy az Ő pártja az etnikai-kulturális kérdést hangsúlyosabbnak tekinti. Tehát gondolom én, hogy hatalomra jutásuk esetén eme kérdés megoldását, előtérbe helyezését kívánják majd szorgalmazni. Én viszont úgy gondolom, hogy az etnikai-kulturális és szociális-gazdasági részek egymástól függőek. Pontosabban fogalmazva az etnikai-kulturális része nagyban függ a szociális gazdasági résztől.
"A nyomor körülményei között a nyomorkultúra kiszorítja az etnikus kultúrát." /Romano Rácz Sándor/
Ezért elsődleges feladatnak a nyomor megszüntetését kell kitűzni célul.
Véleményem szerint a változáshoz elsősorban politikai akarat kell. Ok nélkül, még sosem történt politikai változás, paradigmaváltás a történelem során. Pusztán etnikai-kulturális óhajok sosem fogják a politikai hatalmakat változtatásra bírni. A változások legfőbb ösztönzője a szociális-gazdasági válaszok lehetnek csak. Minden egyes politikusnak tudomásul kell vennie hogy egy népcsoport faji elnyomása a nemzeti bruttó jövedelem csökkenéséhez vezet. A cigányság teljes jogú visszavezetése a társadalomba, a munka világába az országnak gazdasági előnyöket hozna. A Faji elnyomás megszüntetése a magyar gazdaságra élénkítő hatással lenne. A Nyomor megszüntetése automatikusan beindítja a pozitív etnikai-kulturális fejlődést.
Szabó Tímea: „A cigányságot külön célzó cselekvési tervek kidolgozásához, és ezek alapján programok beindításához azonban objektív adatokra lenne szükség ahhoz, hogy meghatározzuk, ki számít romának és ki nem. Csakhogy – és ez paradox helyzetet idéz elő – nem is lehetséges „objektív” módon megállapítani, „definiálni”, ki a roma, és ki nem az. Ennek a „vitának” hosszú hagyománya van a társadalomtudományokban, ám ezek részben egymásnak is ellentmondanak, és nem a politika dolga eldönteni őket.”
Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a cigányság problémáit csak és kizárólat célzott, központi állami programokkal lehetséges megoldani, de elnézést kérek a szarkasztikus megjegyzésért sosem tudtam eldönteni, hogy síró, vagy röhögő görcsöt kapjak e attól a „tudományos” vitától amely nem képes eldönteni, és definiálni ki a roma! Üzenném is innen az ez ügyben döntésképtelen „tudósoknak”, hogy a válasz roppant egyszerű.
Ha szegregálni kell, akkor mindenki tudja ebben az országban, hogy ki a roma, ha integrálni kéne, akkor a legnagyobb tudósok sem jutnak dűlőre a definícióval. Na ez kérem a paradoxon.
- Amikor állami, hatalmi, intézményes fasiszta struktúrával kirekesztik a cigányság 90%-át a munka világából, akkor mindenki betudja azonosítani ki a roma.
- Amikor a gyermekeink 90%-át állami, hatalmi, intézményes fasiszta struktúrával elkülönítik az iskolákban, akkor a legutolsó iskolai portás is tudja ki a roma.
- Amikor roma lakosság 90%-át földrajzilag elkülönített gettókban telepeken kényszerítik élni, akkor mindenki tudja ki a roma.
Megszeretném nyugtatni a tisztelt képviselő asszonyt, hogy meg van a módja annak minként lehet 99%-s pontossággal definiálni ki a roma.
Önbevallás, név, lakóhely, és maga a közösség igazolása. Habár a cigányság valóban heterogén népcsoport, de érdekesség, hogy szinte mindannyian, egy-egy kisebb nagyon homogén közösségből származunk. Amikor két cigány, akik nem ismerik egymást találkoznak az első, hogy beazonosítják egymást. Az első kérdések : Katharutno san? Kathar varisan? (Hová valósi vagy? ) Kasko chavó san? ( kinek a fia vagy? ) A Válaszokból betudjuk azonosítani melyik közösségből származik másik fél. Én személy szerint 38 éve elkerültem abból a közösségből amelybe születtem. Ha valaki most elmenne abba a közösségbe, találkozna egy még ott élő romával, és a nevemet említve érdeklődne irántam. Azonnal kapná a válaszokat apai, anyai családomat beazonosítanák, s az őseimet akár 3 generációra visszamenőleg megtudnák nevezni.
Kedves tudósok nem olyan ördöngös dolog beazonosítani ki a cigány. Amikor pl. elhurcoltak minket a második világháború idején a haláltáborokba, akkor sem indítottak tudományos vitát, hogy ki a cigány.
Szabó Tímea: Éppen ezért, egy az Országgyűlés felügyelete alatt működő „romaügyi” agytröszt létrehozására nem feltétlenül van szükség.
Szerintem szükség van agytrösztre, roma agytrösztre aminek a munkáját nem-cigány szakemberek is segítik. Igen, roma származású szakértők kellenek, de nem olyanok mint a jelenlegiek, mert Ők csak tudatlan pártszolgák. Úgy gondolom, hogy széleskörű társadalmi párbeszédre van szükség a politikában. A romáknak, a szegényeknek, a társadalom elesettjeinek szót kell adni, nem pedig a fejük felett önkényesen dönteni. Sajnálatosnak tartom, hogy a képviselő asszony kizárólag, a szociológusok tudására, kutatásaira szorítkozna, és a megoldásban az ők kutatásait elegendőnek tartja. Reménykedjünk hogy nem olyan szociológusok véleményét részesíti majd előnyben akik "bomlásterméknek" nevezik a cigányságot. Egy magyarországi szegénység, és társadalmi kirekesztettség tapasztalati szakértőjét idézve „senki sem tudja jobban hol szorít a cipő, mint az aki azt a saját lábán viseli.” Nincs olyan tudós, aki jobban értene a kutatás alanyához, mint maga a kutatás alanya, aki történetesen ez ügyben az anyatejjel együtt szopta magába a kirekesztést, az elnyomást.
Szabó Tímea : A következő kormány egyik első dolga az kell hogy legyen, hogy hogy végrehajtsa a korábban a politikai pártok konszenzusával elfogadott „Legyen jobb a gyermekeknek!” – Gyermekszegénység Elleni Nemzeti programot.
Nagyon jól hangzik „legyen jobb a gyermekeknek” de én megváltoztatnám ezt a programot, s már a címénél kezdeném „legyen jobb a családoknak”, hisz egy gyermek életébe a legfontosabb dolog a család. A Véresszájú fideszes publicistának, a Fideszhez közelálló szociológusoknak, s a Jobbik nevű párt programja jut eszembe a „legyen jobb a gyermekeknek” címből. Nevezetesen, hogy egy bizonyos korosztályon belül emeljük ki a gyerekeket a családból, s bizony a szülőkről, s más társadalmi rétegekről meg egyenesen mondjunk le, azok akár éhen is hallhatnak a jelen politika szerint.
Szabó Tímea: A kapacitásokat a pártok közötti „süketek párbeszéde” helyett inkább az érdekegyeztetésekre, a civilek, az érintettek minél szélesebb körű bevonására érdemes felhasználni a jövőben. A Párbeszéd Magyarországért ugyanakkor – nevéből fakadóan – ahogyan eddig, úgy ezután sem zárkózik el az erről folytatott értelmes párbeszédtől.
Tisztelt Szabó Tímea! A Radikális Roma Érdekképviselet, Civil Mozgalom örömmel veszi tudomásul, hogy Önök fontosnak tartják a civilek bevonását a politikai közéletbe, közbeszédbe. Mozgalmunk szívesen folytat Önökkel párbeszédet a jövőben a cigányság problémakörének megoldása érdekében.
A Radikális Roma Érdekképviselet, Civil Mozgalom a következőket várja el, és követeli a jelen, és egy esetleges új kormánytól. Zsigó Jenő a Roma Parlament elnöke megalkotta a romák alapdekrétumát, a történelem első roma programját. Zsigó Jenő ezt a programot a romáknak írta meg ennél fogva mi radikális romák a magunkévá tesszük. Tömören 25. pontban így szól az olvasat:
KÖVETELJÜK!
1. A magyar és a cigány munkavállalók állandó foglalkoztatásának azonos arányát (A mo-i munkanélküliség 10 %-os, a cigányoké 90 %)
2. Egyenlő teherviselést, azonos arányt a munkanélküliség terheinek viselésében. Állami rasszizmus a cigányok 90 %-os munkanélkülisége.
3. A kényszer közmunka (cigányok állami közfoglalkoztatása a minimálbér 75%-áért) azonnali megszüntetését!
4. A "CIGÁNYBÉR" - azonnali megszüntetését! (A cigányság 90 %-os munkanélkülisége miatt csak a közfoglalkoztatásban jut munkához)
5. Az "egy család, egy támogatott " törvény azonnali megszüntetését! (Akármilyen egy család szociális helyzete, csak egyiküknek jár szociális alapú támogatás.)
6. Cigány Művészeti Központot nemzetközi tervpályázattal Budapesten! (A törvényben garantált kulturális autonómia látszat, mert nincs intézményrendszere.)
7. A cigányok kulturális Önazonosságának a jogát! (A többségi intézmények nem fogadják be a roma programokat, a roma közösségnek nincsenek saját kulturális intézményei.)
8. A "SZÍNVAK" állami politika azonnali felszámolását! (Az állam szociális kérdésként tekint a cigányokra és nem veszi figyelembe az etnikai hátrányaikat – látható rasszjegyek, kirekesztés, rasszizmus.)
9. A szociális segély a minimálbér 25 %-a, a közfoglalkoztatási bér a minimálbér 75 %-a. Mindkettő éhhalálbér, helyette emberi megélhetést biztosító szociális hálót!
10. A cigányokat sújtó, fenyegető, szankcionáló, üldöző állami diszkrimináció szemléletének és gyakorlatának azonnali felszámolását!
11. A kisebbségi ombudsman pozíciójának visszaállítását, , dr. Kállai Ernő visszahelyezését.
12. Az elnyomás eszközévé vált állami statisztikai diszkrimináció (nincsenek roma adatok az állami statisztikákban) azonnali megszüntetését! Hiteles statisztikai adatokat a cigányságról!
13. Az emberi, alkotmányos, kisebbségi, szociális jogok és a gyermekek jogainak garantálását a kirekesztéssel szemben. (A jogi szabályok és állami-önkormányzati kirekesztés sújtja a cigányságot.)
14. A magyarországi cigányság létszámarányos parlamenti képviseletét!
15. A cigányság hátrányaihoz mért célzott uniós fejlesztési forrásokat a munkanélküliség, a cigánytelepek felszámolására, oktatásra, intézmények létrehozására, roma reprezentációra!
16. Az állami felelősségvállalást a cigányság társadalmi presztízsének, emberi méltóságának tiszteletben tartására, védelmére, helyreállítására. Inkluzív állami kommunikációt.
17. Az állami diszkrimináció megszüntetését!
18. Az állam felelősségvállalását a cigányokat terhelő stigmák felszámolásában!
19. Az állami tulajdonú média teljes diszkriminációmentesítését!
20. Strukturált intézményrendszert a kulturális autonómia gyakorlásához!
21. Egyenlő arányú hozzáférést a tudáshoz, az egészséghez, társadalmi javakhoz és a közszolgáltatásokhoz!
22. Méltó helyet és terjedelmet a cigányságnak a közoktatás tananyagaiban!
23. Modern eszközrendszert az információs jogok gyakorlásához!
24. A külföldön megélhetést keresők állami megbélyegzésének megszüntetését!
25. Államközi tárgyalások elindítását a cigány munkanélküli tömegek országos kvóták szerinti befogadásáról az unió tagállamaiban.
Ha szeretnél többet megtudni a projektről látogass el Facebook oldalunkra!
Utolsó kommentek