Felháborodást (konkrét tetteket egyelőre kevésbé) váltott ki a szakszervezetek körében, hogy nemrég törvény mondta ki, hogy a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársait a korrupció felfedése érdekében megfigyelés alá lehet helyezni, amelyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tagjai folytatnak le. Csakhogy szinte mindenki figyelmét elkerülte, hogy a kormány egyik rendeletébe megfogalmazási hiba csúszott.

A 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet ugyanis úgy rendelkezett, hogy az illetékes vezető „feljegyzéssel” döntse el, hogy mely munkatársat figyeljenek meg a törvény keretein belül. Az inkriminált rendelkezés így szólt a 7. § (3) bekezdés alapján: „A kifogástalan életvitel ellenőrzést az NVSZ főigazgatója feljegyzéssel  rendeli el (kiemelés tőlem - a szerző).” Csakhogy a feljegyzés nem döntés, hanem egy adott helyzetről szóló leírás, értékelés. Valamit elrendelni határozattal, nem pedig feljegyzéssel szoktak, úgyhogy a jogszabály e részét – a meglehetősen rossz megfogalmazás miatt – a végrehajthatatlanság fenyegette.

A kormány kénytelen volt a jogszabályhelyet módosítani, bár a hiba felismerése és kijavítása két hónapba telt. Végül a 10/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 12.§ (3) bekezdése korrigálta a hibát, és az új – és hatályos – rendelkezés így szól: „A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében a „feljegyzéssel” szövegrész helyébe a „határozattal” szöveg lép.”Vagyis ez azt jelenti, hogy az NVSZ főigazgatója most már határozattal rendeli el az érintettek megfigyelését.

Természetesen tévedés volna ezt a hibát túlértékelni, a rendszerváltozás óta mindegyik kormány idején előfordultak jogalkotási tévedések. Csakhogy a mostani kormánynál nem ez az első jogalkotási hiba, gondoljunk csak a különadó körüli hercehurcára, vagy pl. a kormánytisztviselők indoklás nélküli alkotmánybírósági megsemmisítésére.

Pár problémát azért felvet az ügy. Kezdem azzal, hogy itt bizonyosan nem működött megfelelően a jogszabály-előkészítés. Holott az Orbán-kormány hivatalba lépésekor visszaállították a közigazgatási államtitkári értekezletet, amelynek pont az lenne a funkciója, hogy a minisztériumok államtitkárai elsősorban szakmai szempontból átnézzék a jogszabály-tervezeteket, és a kodifikációs hibákat előzetesen kiszűrjék. A kormánypárti egyéni országgyűlési képviselői indítványok lehetséges hátránya egyébként nem pusztán az, amit sokan mondanak, hogy nem kerülnek az érdekelt társadalmi szervezetek elé előzetesen, hanem hogy nem feltétlenül tudják a minisztériumok szakmai szempontokból is a képviselői indítványokat véleményezni. Visszatérve a bejegyzésben idézett rendeletre: a közigazgatási államtitkári értekezletnek, de végső soron a beterjesztő minisztériumnak észre kellett volna vennie decemberben a téves megfogalmazást.

Mivel ez nem történt meg, az a kérdés vetődik fel, miért nem vették észre a hibát a decemberi kormányülésen? A kormánynak több tagja is jogvégzett ember (köztük Fellegi Tamás, Pintér Sándor, sőt maga Orbán Viktor kormányfő), mégis átengedték a jogszabályt. Valószínűleg nem folyhatott alapos vita erről a rendeletről – igaz, ez talán nem is feltétlenül a kormányülés feladata, az előkészítésnek kellene olyannak lennie, hogy a kormányülésen ne egy-egy szó, kifejezés betoldásának megvitatásával, javításával, hanem stratégiai kérdésekkel foglalkozzanak.

Az utolsó kérdés persze az, miért tartott két hónapig ennek a hibának a kijavítása…

A paragrafusok megfogalmazása nem valami látványos dolog, ez nem hozza lázba a közvéleményt. A jogalkotás mégis veszély üzem: rossz jogszabályokkal ugyanis sok ember életét meg lehet nehezíteni, legrosszabb esetben akár egy egész ország jövőjét is alá lehet ásni. Ezért is fontos, és az általam idézett eset is megvilágítja annak szükségességét, hogy a mindenkori kormányt minél magasabb szakmai színvonalú apparátus támogassa, hogy minél ritkábbak legyenek az ilyen hibák.