Az év végének közeledtével, a hosszú téli esték alatt, a bejglizés és karácsonyozás fáradalmait kipihenve sokunkban megfogalmazódhatnak:

  • Melyek voltak a 2013-as év legjelentősebb hazai, európai és nemzetközi politikai momentumai?
  • Hogyan vélekedtek róla a pártok és az elemzők?
  • Milyen fejlemények követték mindezeket?

A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban is az események mögöttes tartalmát, okait és gyökereit kereste. Mindemellett az előremutató vagy épp elriasztó példák és gondolatok hazai megismertetésében is tevékeny részt vállalt.

Idén két újdonsággal tettük le névjegyünket a hazai politikaelemző intézetek között. Folytatva az eddigi teljes körű vizsgálódást „A magyar jobboldal természetrajza” c. tanulmányban a FIDESZ-ről kialakult képeket újraalkottuk, túllépve a megszokott elemzési kereteken. További nóvum a februártól havi rendszerességgel megjelenő, a magyar politikaelemzésben forradalmi, politikai véleményárfolyam. A hazai webes tartalmak és közösségi bejegyzések elemzésével a közvélemény kutatásokon túlmutatóan és egyedi módon még többet tudhatunk meg a magyar politikai élet alakulásáról és netes közösség véleményéről.

Természetesen egy-egy kiemelt esemény kapcsán is tollat ragadtak elemzőink. 2013-ban folytatódott a szabadság harc és a vita Budapest-Brüsszel között, amely egyre komolyabb mértékben eszkalálódott. Nagy Attila Tibor a magyar érdekérvényesítési hatékonyságot és az EU reakcióit vizsgálva értékelte: a Velencei Bizottság és a Tavares-jelentést, az arra adott magyar válaszokat, valamint az Európai Parlamentben és az Országgyűlésben zajlott viták eredményeit is.

Az Európai Unió útkereséséről szóló folyamatos vitázás egyik központi eleme az európai jóléti és szociális modell, amelyben a gazdasági és szociális hangsúlyok egyenlőtlensége a felszín alatti feszültségek felhalmozódáshoz vezetett. A diskurzus problémáit Csery Péter ismertette, ugyanis Magyarország szintén érintett a témában, még ha a hazai közbeszédben és politikai életben mindez alig érezhetően jelenik meg. 

2014-ben nem csak Magyarországon tartanak választásokat, hanem az EU 27 tagállamában az európai parlamenti választásokra is sor kerül. A tét korántsem csak az EP képviselők megválasztása, vagy az Európai Bizottság elnökének ajánlása, hanem az „Eurózió” megállítása. Hangácsi István elemzésében több jelentős európai agytröszt megállapításait mutatja be a kérdéskör kapcsán a hazai olvasóknak. 

Holnap folytatjuk!