Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Szimbolikus ügyekbe ragadva

Akármelyik magyar hírportált nyitja meg a napokban az ember, ahogy mondani szokták még a „csapból is” a köztársasági elnök plágiumügye folyik, míg alig néhány nappal ezelőtt Schiffer András nagyapjának 40-50 évvel ezelőtti viselt dolgairól zajlottak mindenfelé a neten elkeseredett viták. Ezek és a korábbi évek hasonló ügyei rávilágítanak, hogy a magyar politikai közösség hozzáállása a szimbolikus ügyekhez két igen komoly sajátosságot mutat:

Egyrészt iszonyatosan fontosnak tartjuk őket, szinte nincs is olyan közügy, amivel önmaga fontossága miatt foglalkozunk: nálunk a kettős állampolgárságtól, az ellenzék népszavazási kezdeményezésén át a képviselők nagypapáiról való vélekedésig mindennek „szimbolikus jelentősége” van. Ez az attitűd aztán érdekesen formálja a közbeszédet, hiszen minden kérdés túlnő önmagán, a vitatkozó felek hitvitája lesz, amelyben a logikus érvelésnek sem értelme, sem esélye nincs.

Másrészt általában sosem követi a vitát valamilyen megnyugtató megoldás, olyan döntés, amelynek következményeivel minden fél legalább minimálisan elégedett. Gondoljunk csak bele, ha Gyurcsány Ferenc lemond az őszödi beszéd kiszivárgása, vagy Schmitt Pál a plágium-botrány kirobbanása után valószínűleg azzal sem lopta volna be magát az ellentábor szívébe, de legalább sikerült volna kilépni a „következmények nélküli ország” kínos hagyományából.  Ez pedig többet ér, mint a tény, hogy ezzel az ellenfél igazát támasztották volna alá az ilyen döntéssel.

Nem állítom, hogy a szimbolikus ügyek nem fontosak, különösen a közösség erkölcsi állapotának szempontjából, csupán azt, hogy a szakpolitikai ügyek folytonos megideologizálása, erkölcsi dilemmává emelése, illetve a szimbolikus kérdések abszolutizálása kifejezetten káros a politika egészére nézve. Az egykori miniszterelnök beszéde például négy évre az „öszödi paradigmába” helyezte el a magyar politikát. Az egészségügyi reformtól,a válságkezelésig minden lépést ennek a fénytörésében értékelt a sajtó, illetve ezen keresztül a közvélemény. Mintha a Schmitt-ügy kapcsán – fordított szereplőkkel – ugyanez történne: a baloldali sajtó és közvélemény a köztársasági elnök plágium botrányát a Fidesz-KDNP teljes kormányzására igyekszik kiterjeszteni. A Schmitt-ügy árnyékában például alig esik szó arról, hogy az előzetes adatok alapján 10 millió alá csökkent Magyarország népessége, illetve, hogy a népszaporulat negatív rekordokat döntöget Európában. Ez az ügy már középtávon igen komoly problémákat jelenthet a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer és a foglalkoztatáspolitika szempontjából. Ennek azonban kevésbé van szenzáció-faktora, nehezebb aktuálpolitikai tőkét kovácsolni belőle. A köztársasági-elnök plágium ügye tehát nagyon fontos, de a körülötte kialakult hisztéria fokozása helyett az ügy korrekt lezárása, a köztársasági elnök lemondása és a minél gyorsabb továbblépés lenne a valós érdek a politikacsinálók és a közvélemény számára egyaránt.

4 Tovább

A békemenet kormányt mentett


Róna Péter megállapítása - "a békemenet kormányt mentett" - a 168 órának tett interjúban nem utolsó sorban Bayer Zsolt kommentárja-cikke miatt komolyabb hullámokat vetett. Csak a miheztartás végett, Róna más megnyilatkozásaiból kiderül hogyan is képzeli a Nyugat a kormány buktatását: nehéz gazdasági helyzetet teremt, minek következtében a nép elzavarja vezetőit. Azaz nem szovjet gyarmatosító mintára kell elképzelnünk a mechanizmust, ahol az elvtársak kimondják, itt meg végrehajtja a párt, mert mást nem is tehet.

0 Tovább

Válságkezelési receptek

Csery Péter bejegyzése

Az Egyesült Államok és az Európai Unió sok tekintetben különböznek egymástól. Eltérő alapokon nyugszanak, más fejlődéstörténettel és kulturális hagyományokkal rendelkeznek, illetve az integráció különböző fokán állnak. Viszont közös bennük, hogy vezetőik ugyanazzal a gazdasági krízissel állnak szemben és a problémák megoldását is kísértetiesen hasonlóan képzelik el.

0 Tovább

Gyurcsány, frakció nélkül

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciónak (DK)-nak annak ellenére sem lesz frakciója, hogy hamarosan letelik a frakcióalakításra vonatkozó hat hónapos moratórium. A Fidesz képviselői által március 14-én beterjesztett Országgyűlésről szóló törvényjavaslat megfosztja ettől a volt kormányfő pártját, ugyanis a 28.§ (1) bekezdése kimondja: "Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak". Mivel a DK az előző választásokon még nem rendelkezhetett pártlistával, ezt a paragrafust egyértelműen erre a pártra szabták, akár a lex-DK elnevezést is megkaphatná.

0 Tovább

Mikor lesz tényleg a civilek ünnepe március 15-e?


Március 15-e egyike a leginkább átpolitizált nemzeti ünnepeinknek. Korábban már írtunk arról, miért nem tudunk közösen ünnepelni, azonban ezúttal még a szokottnál is érdekesebben alakult az "ünnepi polarizáció". A pártok "békés egymás mellett elünneplésén" túl idén a főbb megmozdulásokat civil szervezetek rendezték. Csakhogy nem közös megemlékezést, hanem rögtön egy kormánypárti és egy kormányellenes demonstrációt.

1 Tovább

Lehet-e jó állampolgárokat nevelni?

Konferencia az állampolgári nevelésről

Tisztelt olvasóink! Sok szeretettel meghívjuk Önöket a Méltányosság Politikaelemző Központ által március 13-án, délután 3 órakor a Kossuth Klubban megrendezésre kerülő konferenciájára, amelynek a témája a köznevelési törvény és az állampolgári szocializáció.

0 Tovább

BKV-csőd előtt?


A Malév csődje után még inkább a BKV-re, a sokat szenvedett budapesti tömegközlekedési társaságra irányul az ország lakosainak, főleg a fővárosiak figyelme. Merthogy ketyeg a BKV-bomba - ha nem történik valami komoly fordulat, egy-két hónapon belül leállhat pénz hiányában Budapest tömegközlekedése, szól a vészharang. Küszöbön áll a második negatív szenzáció?

9 Tovább

Diák agytröszt?! Megáll az ész!


Abban a tudatban, hogy idehaza gyakorlatilag "rendes" nyugati értelemben vett agytrösztök sincsenek, nemhogy egyetemisták által alapított és működtetett, diákok kutatásait, közpolitikai javaslatait tömörítő szervezetek, komoly homlokráncoláshoz vezethet a gondolat, hogy külföldön már a diák agytrösztök is gomba módjára szaporodnak. Ha egy hazai egyetemistának olyan "elvetemült" ötlete támadna, hogy bekapcsolódjon a társadalomtudományok művelésébe, idehaza legfeljebb TDK dolgozatot írhat (vagy - s ez itt a reklám helye - a Méltányossághoz jöhet gyakornoknak). Mondhatnánk azt is, bízzuk ezt a felnőttekre, a politika nem "gyerekjáték", csakhogy Amerikából kiindulva már számos helyen működik hasonló a világon. Az egyik ilyen a European Student Think Tank, amelyet 2010-ben alapítottak azzal a céllal, hogy az Európai Unió fiatal diákjai megoszthassák tudásukat a nemzetközi politika terén, valamint közpolitikai javaslataikkal hozzájáruljanak az uniós döntéshozatalhoz. Ennek érdekében a honlapukon megjelenő blogbejegyzéseken és cikkeken túl évente szerveznek stratégiai csoportokat egy adott téma köré, a közös gondolkodás eredményét pedig elküldik az Európai Bizottságnak. Az első két stratégiai csoport 2011-ben ült össze a nacionalizmus és az európai energiapolitika kérdésében.

0 Tovább

Méltányosság-blog

blogavatar

A blogon a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőinek bejegyzései olvashatók.

Utolsó kommentek